- Marhefka István vagyok. 2009 nyarán indítottam útjára ezt a blogot, amelynek elsődleges célja az, hogy megmutassa, a szoftverfejlesztésnek nem úgy kellene működnie, ahogy az manapság általában működik. Bővebben
Címem: istvan.marhefka kukac g m a i l pont c o m Legutóbbi megjegyzések
-
Legfrissebb posztok
- Blog újratöltve
- ScrumMastert keresünk
- JUM 2012.11.21. prezentáció – Case study: be-novative, egy közösségi brainstorming platform technológiai stackje
- Csak egy gombnyomás…
- Hogyan fejlesszünk hatékonyabban szoftvert? – Töröljük a kódot!
- Megjelent a “Kanban and Scrum – making the most of both” magyar fordítása
- A szoftverfejlesztő guru
- Programozói verseny
Tagek
agilitás automatizált tesztek becslés code review ddd domain model egyértelműség elkötelezés előadás fogalmak fogalmi rendszer folyamatos integráció hibajavítás hibakeresés időalapú tervezés integráció integrációs tesztelés kommunikáció komplexitás alapú tervezés konferencia kódolvashatóság könyv követelmények követelményspecifikáció mindent átható nyelv minőség on-site customer over engineering planning poker prezentáció prioritás product backlog projekt menedzsment refaktorálás scrum scrummaster sprint tdd tervezés tiszta kód túltervezett kód unit tesztelés xp üzleti probléma üzleti szakértőKategóriák
Archívum
- October 2018 (1)
- May 2013 (1)
- November 2012 (1)
- November 2011 (1)
- May 2011 (1)
- March 2011 (1)
- October 2010 (1)
- September 2010 (1)
- August 2010 (3)
- July 2010 (3)
- June 2010 (3)
- May 2010 (3)
- April 2010 (5)
- March 2010 (7)
- February 2010 (3)
- January 2010 (5)
- December 2009 (2)
- October 2009 (1)
- September 2009 (2)
- August 2009 (4)
- July 2009 (6)
- June 2009 (1)
Category Archives: Programozás
Miért írjunk automatizált teszteseteket?
2010. április 15-én az Agilis Szoftverfejlesztők Egyesületének szervezésében az egyik aktuális téma Fejes Péter előadásában a teszt alapú fejlesztés (Test Driven Development, röviden TDD) bemutatása volt. Sajnos, jó magam nem tudtam részt venni a rendezvényen, kollégáim számoltak be az elhangzottakról. Ismereteim szerint kb. 35-en voltak jelen, a résztvevők túlnyomó többsége projektmenedzser volt. A beszélgetés egy […]
Also posted in Módszertan
Tagged automatizált tesztek, integrációs tesztelés, tdd, unit tesztelés
8 Comments
CRUD: az egész több, mint a részek összessége!
A CRUD egy meglehetősen elterjedt fogalom. Egy angol mozaikszó, amely a következő szavak kezdőbetűiből áll össze: Create-Retrieve-Update-Delete. Ezek a szavak az adatok kezelésének négy alapvető módját írják le: Create: létrehoz, Retrieve (vagy Read): lekérdez vagy olvas, Update: módosít, Delete (vagy Destroy): töröl.
Fluent interface
Kb. 2 éve olvastam először a fluent interface-ekről. Akkor nagyon megtetszett, és azóta is folyamatosan alkalmazom a módszert. Nem is gondoltam akkor, hogy Java-ban (vagy C#-ban) a legalapvetőbb nyelvi eszközökkel ilyen kifejező kódot lehet írni.
Tagged fluent interface, Programozás
9 Comments
Álljunk meg egy szóra!
Már sokszor utaltam arra, hogy mennyire fontos az, hogy a fejlesztett szoftverünk kódja jól olvasható legyen. Egy jól olvasható kód magáért beszél: csökkenti a fejlesztők közötti közvetlen kommunikáció szükségességét, valamint lehetővé teszi, hogy a szoftver könnyebben továbbfejleszthető, karbantartható legyen. Ha jó a kód, akkor abból “visszafejthető” maga az üzleti igény, a mögöttes üzleti gondolkodás. A […]
Kommentek a kódban
Sokat hallani másoktól, hogy írjunk kommentet a kódba. A fő érv a javaslók körében az, hogy ezáltal a programkódot érthetőbbé tehetjük. Az idők során megtanultam azonban azt, hogy a kommentek sok esetben nemhogy hasznosak, de kifejezetten károsak is tudnak lenni.
A dokumentáció
A szoftverfejlesztési projektek terméke nem csupán maga a szoftver, hanem annak dokumentációja is. Dokumentációt általában azért kényszerülünk írni, hogy az ügyfél ez irányú kérését kielégítsük, vagy pedig azért, hogy a cégünk belső szabályozásainak eleget tegyünk.
Az alul- és túltervezett kód
A mai posztban két jelenségről az under engineering-ről és az over engineering-ről írok. Ha le kell fordítanom őket, akkor az alultervezettség ill. túltervezettség fogalmakat használom. (Ha valaki jobb fordítást tud, szívesen veszem.)
Mire jók az assertek?
Tesztesetek írásakor a rendszerben lévő metódusokat hívjuk, és ellenőrizzük, hogy a kívánt eredményt kapjuk-e. Tipikusan assert-et és ennek variációit használjuk, hogy teszteljük, hogy az általunk elvárt eredmény megegyezik-e a tényleges eredménnyel.
Tömbök, mint value-objectek
A programozási nyelvek legtöbbje lehetőséget biztosít függvények (metódusok, procedurák) alkalmazására. A függvények hívásakor paramétereket adunk át. Ezen átadások tipikusan kétféle: referencia szerinti (vagy cím szerinti, by reference), ill. érték szerinti átadás (by value). (Vannak más fajták is.)
Az UnsupportedOperationException ereje – hogyan írok új kódot?
Egy fejlesztés alatt álló rendszerben tipikus fejlesztői attitűd az, hogy a kódot alulról felfelé írjuk. Mennyire jellemző dolog is ez: Csinálok egy osztályt, mert arra majd szükségem lesz; Csinálok egy metódust, amit majd valamikor meghívok: nagyjából tudom a paramétereit is, akár miért ne írhatnám meg már most is, ha tudom, hogyan kell működnie?; Felviszek pár mezőt is […]
