Marhefka István vagyok. 2009 nyarán indítottam útjára ezt a blogot, amelynek elsődleges célja az, hogy megmutassa, a szoftverfejlesztésnek nem úgy kellene működnie, ahogy az manapság általában működik.
Mert mi történik?
Csak annyi, hogy milliárdokat költenek használhatatlan rendszerekre, és vásárolják alájuk a vasakat.
A követelményspecifikációk megírását külső tanácsadók végzik, akik dolgukat jól végezvén átadják a kilóra megírt doksikat a tervezőknek/fejlesztőknek.
A minőségi szoftver elkészítése és az értékteremtés igazából másodlagos. A minőségbiztosítás azt jelenti, hogy lepapírozzuk a dolgokat. De cserébe az alvállakozó minőségbiztósító cég 100 milliókat kaszíroz.
Közben azzal takaróznak, hogy így átlátható.
Ezért a káoszért mások is felelősek. A felsőfokú oktatási intézmények a saját kis elméleti képzéseiket nyomják, figyelmen kívül hagyva az iparban ténylegesen működő módszereket, technológiákat. Az oktatási rendszer begyepesedett, nem képes kezelni a változásokat.
A szoftverfejlesztők nagy része igénytelen. Nem olvas blogokat, nem érdeklik az újdonságok iránt, nem akar tanulni. Elvan a saját kis világában, és azt képzeli, hogy már mindent tud. Okoskodni, azt biztos.
Sokan azt képzelik, hogy a szoftverfejlesztés a technológiáról szól. Habár a technológia nélkül nem lehetne a szoftverfejlesztés, a technológiák pár évente cserélődnek. A komplex szoftverrendszerek megvalósításának sokkal kritikusabb eleme a megfelelő csapatmunka és a kommunikáció. Ezzel mintha nem foglalkoznának…
Hogyan másképp?
A megoldás természetesen nem egyik napról a másikra következik be, viszont tehetünk érte. A blog nem foglalkozik politikával, bürokráciával, és nem foglalkozik a mutyizással, ismerettségek és érdekek alapján történő projektszerzéssel és a korrupcióval sem. (Ezt a kis bevezető írást leszámítva.) Csak abban reménykedhetek, hogy idővel ezek – miután jó sokat csalódtunk – veszítenek jelenlegi pozíciójukból, és többet fog számítani a szakmaiság és maguk a résztvevő emberek.
A blog elsődleges célcsoportjába a fejlesztők tartoznak, mert úgy hiszem, ők a szakmai tudásukkal képesek előrevinni a változást. Ők azok, akik valójában megcsinálják a szoftvert. Ha látják, lehet másképpen is dolgozni, és véleményüket felvállalják, akkor alulról felfelé szerveződve meggyőzhetik a főnökeiket, munkatársaikat, hogy a szoftverfejlesztést lehet sokkal jobban is csinálni.
Ennek eredményeképpen előállhat egy olyan szoftverfejlesztési kultúra, amelyben nem a s*ggvédés a cél, hanem megrendelő és szállító egymás iránti bizalommal tud együttműködni.
És közben még arra is büszkék lehetünk, amit megcsináltunk…
