[Előadás beszámoló] Bevezetés az e-megoldásokba

2010. április 16-án a Microsoft Innovation Academy szervezésében egy nagyon jó előadáson vettem részt.

Mielőtt még az előadást méltatnám, pár szót a kritikán aluli szervezésről:

  • A kiírás alapján nem derült ki, hogy ki az, aki tartja az előadást. Én most sem tudom, hogy kik voltak az előadók.
  • Az előadás pénteken reggel volt, csütörtök délután kaptunk egy e-mailt, hogy a helyszín megváltozott a sok résztvevőre való tekintettel. Ez a sok részvevő kb. 25 ember volt. Azért az gáz, hogy az utolsó pillanatban szóltak. Nem sokon múlott, hogy a Graphisoft park helyett a XI. kerületbe menjünk (ez volt az előadás első tervezett helyszíne).
  • Az egész előadás alatt az előadást szervező hölgy a notebookján dolgozott, amiből mi az egerének a folyamatos klikkelgetését hallgathattuk. Volt amikor a körmét vágta, és figyelhettük a csattogást, ahogy a körömcsipesz elvágja a körmét. Ja, és persze, a telefonja se volt lenémítva, így amikor hívták, a mobil üvöltött.

Ennyit a szervezésről.

Valójában két előadásról volt szó (ez sem derült ki a kiírásból). Az első előadást a Brainwave nevű cég ügyvezetője(?) tartotta az e-megoldásokról (ha valaki tudja a nevét, kérem, kommentben küldje el). A második előadás az elektronikus számlázásról szólt. Én csak az elsőn voltam.

Én azért jelentkeztem az előadásra, mert a kiírás tartalmazta az “ügyfélkapu”, “hivatali kapu” kulcsszavakat. Mivel én most a projektjeimben elektronikus iratkezeléssel és ügyintézéssel foglalkozom, ezek felkeltették az érdeklődésemet.

Nehéz elmondani, hogy miről is szólt az előadás. Az viszont biztos, hogy teljesen más volt, mint amire számítottam. És nagyon tetszett.

Az előadó (Péter – ha jól tudom) egy történelmi áttekintéssel kezdett. Na, itt aztán Ádámtól, Évától indultunk, pontosabban 1957-től, amikor az USA átlépett az informatika (számítástechnika) korszakába. Aztán szó volt a nagygépes rendszerekről, az elosztott rendszerek elterjedéséről, a személyi számítógépek megjelenéséről és a hálózatok fejlődéséről. Információs szupersztráda, IT forradalom, dotcom válság. Minden, ami eddig az IT-ban történt.

Aztán rátértünk arra, hogy mit is jelentenek az e-megoldások. Végülis nincs rá definíció, de valami olyan, nagy tömegeknek szóló online szolgáltatást takar, ami egy-egy problémakört próbál a felhasználó igényei szerint a legjobban kielégíteni. Pl. ilyen e-megoldások az internetbanki rendszerek, a webáruházak, bizonyos online szolgáltatások, mint pl. a Számlázz.Könnyen.hu (ez az előadó cégének a fejlesztése).

Megemlítésre került a magyarország.hu, amelynek “feladata online kaput nyitni a közigazgatás felé”. A kezdeményzés az előadó szerint is nagyon jó, ám a megvalósítás erőteljesen hagy kívánnivalót maga után. Ebbe nem csak az elektronikus megoldás kivitelezése, hanem a bürokrácia is beleértendő.

Az e-megoldások kapcsán szó esett még (csak felsorolás szinten) az e-ügyfélszolgálati rendszerekről, e-számláról és e-számlázásról, az e-árverésekről. Ezek előnyeiről, hátrányairól.

Személy szerint kicsit hosszúnak tartottam a bevezető részt.

Az előadás magva a bevezető és eddigi e-megoldások áttekintése utáni konklúziós rész volt. Tanulságos volt azt hallani, hogy egy cégnél megvalósítható olyan belső működés, amely az informatika eszközeit hatékonyan felhasználva akár teljesen mellőzheti a hagyományos ügyviteli rendszereket. Tetszett az előadó mértékletessége, amely a realitásokat számba véve sokszor mutatta, hogy annak ellenére, mennyire ígéretesek ezek a rendszerek és megoldások, összességében nem várhatjuk, hogy rövid időn belül áttörés legyen megfigyelhető az e-megoldásoknak a hagyományos ügyviteli és vállalati rendszerekben történő felhasználása tekintetében.

Az online rendszerek kommunikációja teljesen különbözik a hagyományostól. Az ügyfél megoldást akar, nem akar se kérdezni, se választ kapni. Ha e-mailt küldünk neki, felesleges a hosszú, az udvariassági formákat felhasználó szövegezés. Arctalanok vagyunk, és az ügyfél is az. Míg telefonon végighallgatnak valakit, a honlapunkon történő tájékozódás közben az ügyfél bármikor bezárja a böngészőt, ha úgy látja, nem érdemes tovább maradnia.

Az e-megoldás központjában valóban a megoldás áll. Nem azt várja az ügyfél, hogy hatalmas űrlapokat kelljen kitölteni, meg funkciókat indítgatni (ld. hagyományos desktop alkalmazások). Az ügyfél azt akarja, hogy az online rendszer végigvezesse a folyamaton. Egy ilyen megoldás több fejlesztést is igényel, és az elkészült megoldás mindig speciális lesz.

Ügyfélkezelés szempontjából – mivel nagy tömegekkel állunk szemben – csoportokat kell képeznünk, és ezen csoportok preferenciáit ismerve kell a megoldásokat kialakítani. Minimalizálni szükséges az egyedileg kezelendő ügyek számát. Ehhez gondos megoldástervezés, profi kommunikáció és jó folyamatszervezés szükséges. Alapvető, hogy állandóan méréseket végezzünk a site-unkon (hová klikkelnek, mennyi ideig maradnak egy-egy oldalon stb.)

Végezetül pár gondolat hangzott el a jövőről. Megoldandó problémaként előkerült az internetes autentikáció (amelyre már most is vannak kezdeményezések: OpenID, ügyfélkapu stb.), a centralizáció (nem jó az, ha minden elosztott és “szétfolynak” a szolgáltatások), a rendszerek közötti magas szintű integráció (szemben az izolált rendszerekkel), és a minősítő rendszerek elterjedése (amelyek biztosítják, hogy az elkészült szolgáltatások megfelelő minőségűek legyenek).

Fizetés tekintetében először a befőttesüveg korszaka létezett (gyűjtögettük a pénzüket a befőttesüvegben), majd a 20. század közepén megjelent a bankkártya korszaka (amikor az ember kutyája is bankkártyát kapott), és látszik, hogy elektronikus fizetés tekintetében változások előtt állunk. Még ma nehéz megjósolni, hogy mi is lesz ez.

Virtuális élettér kiterjedése, közösségi hálók növekvő szerepe és a csoportmunka rendszerek és technológiák fejlődése várható.

A jövőben az oktatási rendszer előtt rengeteg a kihívás.

Az előadó nagyon felkészült volt, látszott, hogy sok szakmai tapasztalattal rendelkezik. Nagyon jók voltak a személyes példák is. Nagyon tetszett a gondolkozása, hozzáállása. Remélem, egyszer lehetőségünk lesz együtt dolgozni.

Share
This entry was posted in Nem kategorizált and tagged , , , . Bookmark the permalink. Follow any comments here with the RSS feed for this post. Trackbacks are closed, but you can post a comment.

Comments

  • Gondolom ő lehetett az:
    Malaczkó Péter ügyvezető
    Brainwave Consulting Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
    (http://www.e-cegjegyzek.hu)

  • Marhefka István

    Apr 18th, 2010

    Köszi! :) Így már megtaláltam a számlázz.könnyen.hu-n is: http://szamlazz.konnyen.hu/index.php/adatvedelem

  • Kedves István!

    Először is örülök a blogbejegyzésének, mert én személy szerint sokkal jobban szeretem az ilyen fajta visszajelzéseket, minit a pontozós-értékelőlapokat.

    Továbbá engedje meg, hogy néhány gondolatot megosszak Önnel:

    - A kiírásban valóban nem szerepeltek az előadók, viszont az előadás úgy kezdődött, hogy bemutattam mind a két előadót, cégüket, és pozíciójukat a cégen belül :), illetve, hogy hány év tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen.

    - Az ingyenes események – ellentétben az ingyen étkezéssel, repi cuccokkal – általában nem szívügyük az embereknek. Ez azt jelenti, hogy a regisztrálók 50%-100%-a jelenik meg az eseményen. Ez elég tág intervallum, amiből adódóan nagyon nehéz megtervezni az erőforrásokat, jelen esetben, hogy hányan is fognak eljönni. Ezen az eseményen 50 regisztráltból 28-an jelentek meg. Nem a 28 megjelent, hanem az 50 regisztrált miatt kellett átszervezni az eseményt.

    - A harmadik pontot illetően egyetértek Önnek, erre oda fogunk figyelni a közlejövőben.

    - Ha Önnek tetszett az előadás, akkor ennek nagyon örülök, remélem további Innovation Academy eseményeken is viszont látjuk.

    üdvözlettel,

    Tóth Bálint
    Academic & LSE
    Microsoft Magyarország

Leave a Comment